Napjaim pár mondatban.... ha érdekel :)

napok óta nem írtam ide semmit..... nem is baj, mert olyat írtam volna, hogy belehal az illető.... na, oksa, írjuk le a nicket, amit használ: szele_zolinem érdekel, hogy szabad-e kiírni, max törlik a bloggomat, szarok rá.... nem tudom, írtam-e, és most nem is nézem meg, de a lényeg,…

most csak gyorsan kiírom magamból, nincs kedvem rendbeszedni a gondolataimat... miért is szól be az ex, hogy jól nézek ki, majd utánna közli szemrehányóan, hogy bezzeg, míg vele voltam, nem néztem ki ilyen jól.... miért kell az ember idegein mint egy vékony kötélen egyensúlyozni…

Ma leadtam boritékban az exemnek a lakáskulcsot, amit a szakítása elött 2 nappal adott.... nem akart személyessen találkozni, pedig én szerettem volna.... így jártam.... és ezzel azt hiszem, végleg lezárult ez a történet is.... ezt azért hallgassátok meg... nagyon nagyon.... A mai…

Na, ma olyan sikeressen felboszantottak a rendelőben, hogy inkább nem is használok jelzőket, mert ki kellene moderálnom magam... Nem tudom, írtam-e, de lábamtörötten szenvedek itthon... és ezzel kapcsolatos az egész, pontosabban a táppénzes papírral... na majd holnap, ha ez az egész…

Nem értem én ezt (se)... miért féltékeny mindenki?? Miért van az, hogy nem hiszi el valaki a párjának, hogy semmi megcsalatás nincs, sőt, még csak kósza gondolata se? Egyszerűen hihetetlen, hogy már egy kapcsolat úgy induljon, alapból féltékenység van....Az exem veszett…

Ma egy ismerős kielemzett...... csak úgy kutyafuttában, és mivel nem igazán ismer, az eredmény érdekes lett: "atus a személyiséged jelentős része kedveli a szabadságot bármennyire is egy érzelmileg átható partnerre vágysz. Egyébként jelentős érzelmeket mozgósít meg…

Azon jár az agyam, hogy 2 hetem van eldönteni, mit szeretnék inkább csinálni: dolgozni egy irodában, napi 8 órában normál üzemben, vagy menjek vissza futárkodni 12 órában, de akkor azt autóval.... mind a kettőnek megvan a maga előnye és hátránya.... kihívás, hogy az irodában…

Felmentem a videocsatira az elöbb, hogy kipróbáljam, müxik-e a cam... erre ott lelem a két volt exemet + azt, akinek mostanság csapom a szelet... és az, aki nem is olyan rég dobott, mert hogy túl sok vagyok neki, beír, hogy ugye tudom, ő szeret ám engem... meg hogy mikor megyek fel…

Most úgy komolyan, miért örlődik az ember a múltja miatt, ha egyszer az is sok(k), ami még vár rá? Tudja, mi az, ami már végetért, de reménykedik, hogy mégse, közben azért próbálja a folytatást is összehozni... de egyszerre a kettő nem megy, nem mehet.... Le kellene nekem is…

Volt már jobb napom is, de ezt nem panaszként mondom. A politika mint olyan, ma szerencsére nem idegesített fel, annál inkább a tehetetlenség, hogy szeretnék valakivel talizni, de nem jön össze, sok apró vacak dolog miatt.... amik mondjuk nem aprók és vacakok, viszont megkeserítik az…

Nem tudom, írtam-e már, de irigy vagyok azokra, akik elutaztak ezen a hétvégén... én is azt szeretném tenni, de nem megy.... remélem mindenesetre, hogy nem járok úgy, mint tavaly, amikoris döbbenten néztem a tévét, hogy pár nemnormális mekkora felfordulást okoz....Amúgy meg a…

Megismertem valakit, akit nagyon szeretnék jobban is megismerni... de amilyen az én formám, ez már most bonyolult.... nem elég, hogy tőlem 120 km távolságra él és dolgozik, még ő is bizonytalan abban, hogy "szabad-e belekezdeni".... de könyörgöm, ha nem próbáljuk meg, sose…

Azon merengek, hogy jól el kellene utazni erre a négy napra, ami most közeledik... én is csak simán "magánügyben" lépnék le, mint a Sólyom, csakhogy én ezt komolyan is gondolom :) (bár ki tudja, lehet, hogy ő is komolyan gondolja, hogy csakazértse vesz részt egy olyan…

Asszem nem szabad... most olvastam el a reggeli bejegyzését az ex kedvesnek... és olyat ír, hogy milyen jó, hogy ő még kellhet valakinek... és ezt úgy írja, mintha én szakítottam volna egyik pillanatról a másikra :( Mindegy, ezen már nem szabad rágódnom, mert csak…

Elgondolkodtam ma, hogy vajon normális dolog e az, hogy még mindíg nyűglődök a régi kapcsolatom miatt, aki még augusztusban szakított, nagyon nem egyszerű történések végkifejleteként (igaz, a szakítás végül február elején záródott le), és hogy még mindig fáj az a…

Kicsit feldobódtam ma, de rá kellett jöjjek, elkapkodtam ismét.... nem is tudom, mire számítotam.... se szebb, se okosabb nem lettem, miért is pont most találnám meg, aki "esély" arra, hogy végre megtaláljam magam..... nem vesztem el, de mintha nem is lennék jelen... vagy most…

Hogy finoman fogalmazzak, ez beszarás... 1 év börtön 2 évre felfüggesztve hóvirág szedésért.... nem értem én ezt.... illegális szoftverért 1-3 év jár, meg ki tudja még.... miközben milliókat simán el lehet tapsolni büntetlenül.... pontosítok, pl 1 év a sitten (ha van elég…

Ma aztán télleg nem történt semmi... kicsit gépeztem, kicsit tévéztem, kicsit cseteltem... mondhatni a saját agyamra mentem... a rosszkedv kezd állandósulni, kivéve, ha sikerül egy értelmes emberrel beszélgetni... nagyképűen hangzik, mert azt sugalja, hogy én annak tartom magam, de…

Botrány.... rájöttem, hogy rá is hat a reklám, mert kíváncsi lettem, vajom milyen is lehet az Axe újonnan reklámolt deo-ja... a klikk se volt rosz mint reklám, de ez..... na, holnap megszaglászom :)))Amúgy is gáz vagyok, rájöttem.... beszélgettem valakivel, aki nálam sokkal, de…

Nyah, ez is megvolt... nem titok, az UPC-hez szeretnék menni dolgozni, mint telefonos ügyfélszolis, de nem egyszerű menet.... igaz, normális melót találni alapból nem egyszerű... csak tudnám, hogy miért kritérium egy állásinterjún az öltöny + nyakkendő, ha egyszer telefonos…

Na ez szép... rá kellett jönnöm, hogy azért szakítottak velem, mert a "kis drága" beleszerelmesedett egy tisztelendőbe.... legalább mondta volna meg az igazat, és ne jött volna azzal a szar dumával, hogy "túl sok voltál", meg hogy "megijedtem a kapcsolat…

Nem írtam be az álmom, mert kicsit nem publikusra sikeredett :) Amúgy meg nem is volt olyan érdekes.... viszont hallgattam ma este egy naon régi barátommal készült esti riportot, és felhívnám figyelmét egy tévedésre: a "Vogue" mint stílus vagy műfaj vagy nem is tudom…

Eltelt ez a hétvége is... hajnali fél 5, és én még ébren... furcsa volt egyedül. Igaz, itt volt az egész család - ez konkrétan a hugomat férjét és a lányukat, Szonit jelenti -, de én naon egyedül éreztem magam. Sikerült (ha ezt lehet sikernek nevezni) beszélnem a párommal...…

Eszembe jutott, hogy még be se mutatkoztam... bár azt gondolom, ez nem olyan fontos, biztos sok minden ki fog derülni menet közben, már ha nem vesztem el a lelkesedésemet ;)De azért pár apróságot elárulhatok: a való nevem télleg Atus (Attila), Bp-n éldegélek, a korom meg nem olyan…

Hát legyen... elkezdtem én is bloggot írni... az 5let onnan jött, hogy a párom is írt, és mintha jót tett volna neki, hogy néha kiírhatja magábol a gondolatait...Nekem kevésbé jött jól... onnan tudtam meg, hogy valszeg ex lettem... ami másnap (vagyis ma) igaznak bizonyult…